5.rész

Sziasztok Emberek!:) Meghoztam a következő részt..:) Először is B.U.É.K. mindenkinek.:) Másodszor pedig jó olvasást.;) Kommentelni és feliratkozni ér.:)

xx Jessi.:)

A tekintetünk azonnal találkozott és összefonódott. Én nem akartam oldalra nézni és ahogy észre vettem Harry se nagyon.

-  Persze, szívesen. – válaszoltam előbb feltett kérdésére és egy puszit nyomtam az arcára. – Most megyek, és segítek Taranak elkészülődni.

 - Rendben , szia.

Mikor kiléptem Harry szobájából, Tara rohant el előttem és tépte a haját, közben üvöltözött.

- Niall, mit vegyek fel?! Hova megyünk egyáltalán? – kérdezte, miután kicsit lenyugodott.

- Ne legyen túl elegáns, de azért ne farmer+ póló. – mosolygott a Szöszi barátnőm szétszórtságán.

- Okés.

A csajszi befutott a szobájába, én is utána siettem, hogy becsúszok a résen, de Tara gyorsabb volt így az orromra csapta az ajtót.

- Aúúú! – ordítottam fel és a fájó testrészhez kaptam.

Mindenki odajött hozzám és mielőtt bármit is kérdezhettek volna címeztem nekik 2 szót.

- Jól vagyok. - mondtam.

- Egy percig se aggódtunk, csak, tudod az ajtó újonnan lett lefestve. – magyarázott Zayn.

Durcásan fordultam körbe és ha a szememmel ölni lehetne már rég meghalt volna Zayn és a többiek is. Látszott rajtuk, hogy annyira nem viselték meg a történtek, egyedül Danielle volt aki aggodalmasan nézett rám. Rámosolyogtam, vette az adást és az arcvonásai megenyhültek. Kopogtam Tara ajtaján, választ nem várva benyitottam és be is csuktam az újonnan festett ajtót.

Tara az ágya előtt állt ahova ki volt terítve mindenféle ruha, a bőröndje pedig hanyagul volt ledobva a szőnyegen. Délelőtt Niallel hazaugrottak hozzájuk "néhány" ruhájáért.

- Te menj zuhanyozz le, moss hajat, moss fogat addig előkészítem a ruhádat és a sminkesedet is.

- Mint az anyám. – dünnyögte és szemforgatás közben eltűnt a fürdőben. Egy ideig hallgattam ahogy morog az orra alatt de nem sokáig, mert megengedte a vizet ami elnyomta a hangját.Megfordultam és szétnéztem az ágyon levő ruhák között. Találtam egy szép piros térdig érő ruhát és tekintve az időjárásra hozzápasszoltam egy fekete blézert. Kikészítettem egy fekete magassarkút és egy fehér karkötőt hozzáillő fülbevalóval. Odatettem egy fekete táskát is.Ezután Tara sminkkészletét kerestem meg. Hallottam, hogy a víz elállt és ahogy sikálja a fogát 3 perc után kinyitotta az ajtót és kisétált rajta, de a szemét eltakartam, hogy ne lássa a ruhát. Visszaküldtem a fürdőbe ahol megszárítottam a haját és azokat a tincseket amik  folyamatosan előre ugrottak hátrafogtam egy piros masni alakú csattal, a többi haját pedig hagytam, hogy a vállára essen. Elkészítettem a sminkjét ami szempillaspirálból állt, egy kevés alapozóból és tussal kihúztam a szemét. A szájára vörös rúzst tettem, ami passzolt a ruhához. Nem akartam, hogy meglássa a ruhát ezért óvatosan bekötöttem a szemét egy sállal. A fehérneműjét már a fürdőben felvette ezért csak bele kellett bújnia a ruhába és a blézerbe na meg a cipőjébe. A ruhával kicsit szenvedtünk, de sikerült. Nagyon jól állt neki, rásimult a testére.

Mikor teljesen kész volt az egész alakos tükör elé állítottam és óvatosan levettem a sálat, ügyelve a barna tincsire. Ahogy meglátta magát a szemei csillogni kezdtek és alig tudott kinyögni valamit.

- Ez ez ez… egyszerűen csodálatos! – ugrott a nyakamba. – Köszönöm szépen!

- Igazán nincs mit. Holnap majd te töltöd be ezt a pozíciót.

Erre a kijelentésemre eltátotta a száját és újra a nyakamba ugrott, jó volt kicsit mosolyogni és elfeledkezni a problémákról. Lányosan ugráltunk és visongtunk is, amit egy kopogás zavart meg.

- Ki az? – ordítottam ki-

- Niall, Tara kész vagy?

- Mindjárt lemegyek a nappaliban várj. – mosolygott Tara.

Nem válaszolt csak a lépteinek a halkulását lehetett hallani. Még egyszer megöleltem Tarat és a lépcsőnél megálltam, hogy onnan szemléljem a levonulását. A kísérője háttal állt, ezért nem is vette észre a gyönyörű lányt. Ahogy Niall megfordult és meglátta Tarat, odarohant hozzá odanyújtotta neki az egyik karját, amibe barátnőm belekarolt. A fiú odafordult Tarahoz és a fülébe suttogott valamit, feltehetőleg olyasmi lehetett, hogy "Gyönyörű vagy!". A csajszi ezen felkuncogott, de a többit nem tudom ugyanis a bejárati ajtó eltakarta a kilátást.

Lementem a lépcsőn és örömmel vettem észre, hogy a nappaliban nem ül senki. Ne értsétek félre, imádom őket, de most magányra volt szükségem. Elővettem a telefonom és beszívtam a levegőt majd lassan kifújtam, benyomtam Apa telefonszámát és hallgattam, hogy kicsöngjön.

Hála a jó égnek, kicsöngött, de mikor felvették minden reményem elszállt.

- Jó napot! Ez Tom Parker telefonja, ahogy látom Ön a lánya. Sajnálattal közöljük, hogy az édesapja meghalt. Részvétem! – mondta el a nő egy szuszra. Kinyomtam a telefont és szaggatottan lélegeztem.

Felrohantam az emeltre és berontottam Hazz szobájába kirángattam egy melegítőjét ami kicsit lógott rajtam, de tetszett. Átmentem Tarahoz kerestem egy fehér toppot az ágyáról, találtam egy sportcipőt is ami rám is jó volt, felkötöttem a hajam és futásra készen álltam.

A kertben kicsit nyújtottam majd elindultam, lassan kezdtem és folyamatosan gyorsultam.  Nagyon sokat futottam, de jól is esett. Kifulladva álltam meg az egyik parkban és a térdemre támaszkodtam. Tekintetemmel kerestem egy padot, mikor megtaláltam lehuppantam rá és meredtem magam elé. Jó elfoglaltság, mi? Én is szeretem ezt csinálni. Kezdtem feldolgozni apa halálát, a remény elszállt miszerint esetleg rossz nevet mondtak volna. Felálltam a padról, de ekkor megláttam egy fiút a tó körül. Ismerős volt és valami arra késztetett, hogy menjek oda hozzá. Odakocogtam és felismertem, hogy Louis volt az.

- Leülhetek? – kérdeztem, de csak bólintott.

Elfordította a fejét, hogy még véletlenül se nézhessek a szemeibe. Megfogtam az állát és megfordítottam. A szemei pirosak voltak a sírástól, és karikák voltak alatta.

- Mi történt veled?

- Megcsalt. – suttogta halkan, mégis tisztán értettem.

- Mikor? – nyögtem ki.

- Nem tudom, tegnap este mondta el, ahogy azt is, hogy már nem szeret.

- Jajj Louis, annyira sajnálom. – vigasztaltam.

- Ne, ne tedd!

- Mivel vagy?

- Kocsival.

- Jó, akkor most szépen haza mész, csinálsz popcornt, sokat és fagyit is cipelhetsz át a nappaliba, csinálj forró csokit, nem soká otthon leszek. – utasítottam, amire csak megölelt és ment is a kocsija felé.

Lassan elkezdtem hazafutni és egyre gyorsítottam, viszonylag hamar hazaértem és megéreztem ahogy a popcorn keveredik a forró csoki illatával.

- Lezuhanyozok és jövök. – mondtam.

Felrohantam a fürdőbe, letusoltam, elcsórtam Taratól egy fehér cső toppot és egy cicagatyát és lenyargaltam a lépcsőn.

A nappaliban lehuppantam a földre a DVD-k elé és megkérdeztem, hogy mit nézzünk.

- Legyen a Saját szavak. – mondta

Betettem a lemezt és elindítottuk a filmet. A 2 tál popcorn és a 2 bögre forró csoki elfogyott, a végén már a fagyit eszegettük, amit találtunk. A filmen nem sok kellett, hogy bekönnyezzek, de tartottam magam.

- Úúú, ez nagyon jó film volt. – kacsintottam rá a fiúra, mikor kikapcsolta a DVD lejátszót. – egyébként a többiek hol vannak érdeklődtem?

- Azt hiszem vidámparkba mentek.

- Ja okés. Louis, mikor lesz legközelebb turnétok?

- Hát elméletileg csütörtökön megyünk. – vágott egy fintort.

- Mikor jöttök?

- 2 hét múlva. – mondta ki, bennem meg egy világ dőlt össze.

Mi lesz velem 2 hétig ezek nélkül? Én megfogok halni.

- Most felmegyek Hazza szobájába, ha baj van szólj. – mosolyogtam rá.

- Jólvan.

Ahogy becsuktam magam mögött az ajtót, ráugrottam az ágyra elővettem Harry laptopját,felléptem a twitterre és böngésztem rajta egy kicsit. Miután ezzel végeztem átléptem a facebookra ahol volt egy csomó levelem, a legtöbben azt kérdezték, hogy honnan ismerem az 1D-t. Szuper, most már nyugtom se lesz. - gondoltam magamban. Kijelentkeztem és lecsuktam a laptop tetejét. Elővettem a telefonom és kikerestem Elena számát.

- Szia Jess! – üdvözölt.

- Szia, hogy vagy?

- Hát, már jobban, de még mindig nem emlékszem senkire,semmire. Na és veled mizujs?

- Megvagyok, köszönöm. Csak ennyit akartam, nem is zavarlak tovább. Szia Elena.

- Haliii.

Kikerestem a következő telefon számot és sóhajtva rányomtam a " hívás " gombra. Csak csöngött és csöngött, de senki nem vette fel, egy idő után megszólalt a hangposta. Letetttem az éjjeliszekrényre a telefont és átmentem barátnőm szobájába, ahol mindent megtaláltam, de tényleg. Megkerestem a fülesét, visszamentem Hazz szobájába bedőltem az ágyba és a telefonról indítottam a zenét, max hangerőre vettem és hagytam, hogy eluralkkodjon rajtam az álmosság.

Arra ébredtem, hogy valaki egy puszit nyom az arcomra, lassan nyitottam ki a szemem, velem szembe pedig a Göndörke ült és sejtelmes mosollyal nézett rám, a szemei csak úgy csillogtak.

- Gyere, kész a vacsora. – törte meg a csendet a rekedtes hangjával.

- Milyen volt a vidámpark? – érdeklődtem, közben pedig az ajtóhoz sétáltam nyomomban Harryvel.

- Ha ott lettél volna, jobb lett volna. – mondta és mosolyra húzta a száját.

- De nem voltam ott. – vontam meg a vállam.

- Hát igen, ez a baj.

A vacsora hamburger volt amit a Burger King-ből hoztak kólát együtt, de azt nem tudom, hogy minek hisz volt otthon. Mindenki kicuccolt a nappaliba és a holnapi programot beszéltük meg. A fiúk nem engedték, hogy haza menjek, sőt azt akarják, hogy Taraval együtt odaköltözzünk hozzájuk. Azonnal tiltakozni kezdtem, hogy nincs is szobám meg a terhükre lennék stbstb. Az 5 srác holnap válogatás féleségre megy meg interjúra is. A válogatáson egy háttértáncost kell választaniuk, mert az egyikük lelépett.

- Ma hazajönnek Taraék? – érdeklődtem.

- Nem, ha jól tudom ma egy hotel szobában alszanak. – vigyorgott Louis, közben pedig a répáját csócsálta, amit a konyhában talált.

- Srácok, ha nem bánjátok én elmegyek aludni. Jó éjszakát!

- Neked is! – skandálták egyszerre.

Röhögve felmentem a lépcsőn és beléptem barátnőm szobájába. Kivettem tőle egy toppot és egy kis nadrágot, majd a fürdőt céloztam meg. Mivel Tara befoglalta az egyetlen vendégszobát, ezért kénytelen voltam ma is Hazzanal aludni.

A fürdőbe lépve szétszedtem a kissé már szétjött kontyom és újra összefogtam. Lehámoztam magamról a melegítőt és a többi ruhát és a kabinba léptem. Szórakozottan figyeltem, ahogy a vízcseppek ellepik a testem minden pontját és ahogy folynak le a helyükre az új tulajdonosuk kerül, mintha ez az egész egy család lenne akik a helyüket, amiket elfoglaltak átadnák a náluk "fiatalabbaknak". Apropó család, anya és apa is meghalt, egyedül a nagynéném nem. Nem sokára nagykorú vagyok, ami annyit tesz, hogy nem kell árvaházban,fogságban vergődnöm. Tudjátok, mint egy hal a hálóban. A nagynénémet ezentúl minden nap hívni fogom, tudnom kell, hogy most mi lesz. Elena pedig, nem emlékszik rám, tartani fogjuk a kapcsolatot, de közel se leszünk olyan szoros barátságban, mint eddig. Tara sokkal közelebb áll hozzám mint El. Legalábbis úgy érzem. Elzártam a csapot és kiléptem a kádból, megtörölköztem, és felvettem a kölcsön pizsit. Átmentem Hazz szobájába aki gondolom, még mindig lent volt a nappaliba. A szobába sötétség és csend uralkodott. Mintha egy horrorfilmben lettem volna, kicsit ijesztő volt. Ilyenkor mindig azt hiszem, hogy Samara egyszer csak felbukkan és megöl.

Lefeküdtem az ágyra és jól begubóztam.  Gyorsan elaludtam, és az álmok világába merültem. Azt álmodtam, hogy mindenki megvet amiért nincsen családom, nagyon rossz volt, Ijedve keltem fel és sétáltam le a nappaliba. Hajnali 4 óra szuper – gondoltam magamban.

Elmentem a konyhába és a hűtőből kerestem fagyit, a küldetésem sikerrel járt, mert találtam egy nagy dobozzal. Kivettem egy kanalat és a nappaliba vonultam a szerzeményeimmel. Betettem a Felhők felett 3 méterrel című filmet, a pokróccal betakaróztam és kényelembe helyezkedtem.

Úgy döntöttem, hogy megnézem a 2. részét is, miután vége lett a konyhába mentem és összedobtam egy gyors reggelit, az amerikai palacsintát választottam. A többiek kezdtek leszállingózni és elfoglalták a helyüket mindenki  elé leraktam 4 palacsintát és egy bögre kakaót. Adtak egy puszit és falatozni kezdtek.

- Egyébként Matt merre van? – kérdeztem csak, mert már régen láttam.

- Elutazott a szüleihez. – mondta Liam.

- Ó, el se köszönt.

- Tőlünk se, csak hagyott egy cetlit.

Mindenki megköszönte a kaját és a mosogatóba pakoltak. Sóhajtottam egyet és eltakarítottam. Felmentem Tara szobájába és elvettem tőle néhány ruhát. Mázli, hogy egy a méretünk és, hogy sok ruhát hozott.

A fürdőbe mentem, lezuhanyoztam,fogat mostam, feltettem egy minimális sminket és kifésültem a hajam és felkaptam magamra egy fekete-fehér gatyát egy fekete bő pólóval és szürke sapival. Mikor kész lettem elordítottam magam.

- Hahóóó, van itt valaki? – ordibáltam a nagy semmibe. Válasz viszont nem jött.

Lementem a konyhába, ahol az asztalon egy cetli volt.

" Szia Jess, elmentünk a válogatásra, nem sokára jövünk!

                                                                   xx Fiúk.:)"

Felmentem a szobába és összepakoltam a ruháimat, vissza lementem felkaptam a kabátom és a csizmámat. A srácoktól kaptam egy kulcsot amit most használatba is vettem. Felkaptam a táskám és kimentem, majd bezártam az ajtót. Hatalmába kerített megint az a rossz érzés, hogy figyelnek engem. Elővettem a telefonom erősen szorítottam, hogy nehogy elejtsem félelmemben. 10 perc alatt hazaértem és bezártam magam után az ajtót, és felsiettem az emeltre ahol a szobámba felvolt kapcsolva a villany, pedig határozottan emlékszem, hogy lekapcsoltam. Na mindegy, ledobáltam a cuccom az ágyra és elővettem a sporttáskámat amibe beledobáltam néhány ruhát a sminkesemet és a laptopomat. Összepakoltam a holnapi tancuccomat is, mert szerintem a fiúk nem hagyják, hogy itthon aludjak.

Lementem a lépcsőn és elhagytam a házat, bezártam mindent majd visszamentem a srácok lakásához, ahol volt néhány fotós, hát persze, hogy lekaptak. A holnapi hírek ezer százalék, hogy rólam szólnak majd. Mikor már valamennyire biztonságosabb környezetben tudtam magam csináltam egy kávét, elővettem a tanulnivalóimat és megcsináltam őket.

Az 5 fiú pont időben érkezett meg, nyomukban pedig egy lány jött aki gyönyörű volt, a szemei kékek voltak és az arca pedig.. wow.

- Tara? – álltam fel a kanapéról, miközben érdeklődtem barátnőm hol létéről.

- Haza ment az őseihez. – mondta Niall szomorúan.

- Jess, ő itt Lora, az új táncosunk. Lora ő itt Jess. – magyarázta Hazz közben pedig az említett személyekre mutatott.

- Jessica Parker. – nyújtottam a kezem.

- Lora McCol. – mondta mosolyogva, amit viszonoztam.

- Na, mi megyünk is az interjúra, utána pedig egy fotózásra, amit most tudtunk meg. – mondta Zayn.

- Jólvan, örülök, hogy megismerhettelek. Sziasztok! – mondtam a fiúknak és Lora.

- Későn érünk haza, szóval ne várj minket. – adtak sorban egy puszit a fiúk Lóra, pedig megölelt.

Ahogy kiűrült a ház elcsoszogtam a konyhába és a fagyasztóból kivettem egy pizzát amit, megsütöttem és a nappaliba tv-zés közben meg is ettem. Betettem valami filmet, mint később kiderült, hogy horror volt, de nem kapcsoltam ki. A Paranormal activity 1. részét, enyhén megijedtem. Lekapcsoltam a tv-t és a lépcső felé vettem az utamat. A tv volt eddig az egyetlen fényforrás a házban… EDDIG! Mindenhol felkapcsoltam a villanyt, így már bátrabban mentem fel a szobába vagyis a Harryébe. Elővettem a laptopom és meglestem, hogy mi történik a közösségiken, facebookon csak a fontosabb levelekre válaszoltam, vagyis a hozzám közelebb állóékére. Magam mellé tettem a laptopot aminek a gyér fénye megvilágította az egész szobát. Megint csak felkapcsoltam mindenhol a villanyt. Végszóra, pont letettem a kiürített poharamat a pultra és ekkor lekapcsolódott az összes villany amit eddig feloltottam. Ijedtemben lesöpörtem a poharat a földre ami hangos csörömpöléssel tört össze a padlón.

- Srácok, ez nem vicces!!! – kiabáltam, közben azon voltam, hogy a szemem hozzászokjon a szemem a sötétséghez. Választ sehonnan sem kaptam ami még jobban megrémisztett.

Ahogy kicsit kistisztult a kép előttem a lépcsőhöz siettem. Kb a lépcső közepén járhattam, amikor észrevettem a lépcső tetején kirajzolódni egy fekete alakot.